2026-ban ismét kutatásunk indult!
Van kerti tavad?
Ha van kerti kistavad és szeretnéd segíteni munkánkat, illetve akár részt venni a jövőben különféle kutatásokban, töltsd ki a kérdőívünket!
A Föld állóvizeinek 30-50%-a kistó. Megtalálhatóak minden biogeográfiai régióban, a sivatagoktól a tundráig.
Mind a vízi, mind a szárazföldi flóra és fauna számára kiemelkedően fontos élőhelynek számítanak.
Jelentős szerepük van az éghajlatváltozás mérséklésében és az ahhoz való alkalmazkodásban
Kiváló rekreációs helyszínek, hiszen tudományos eredmények igazolják a tavak nyugtató és egészségjavító hatását!
Európa egyes régióiban a 20. század során a kistavak 50-90%-a eltűnt.
Könnyen létrehozhatók, és egy kis odafigyeléssel természetközeli élőhelyekké válhatnak.
A Föld állóvizeinek 30-50%-a kistó. Megtalálhatóak minden biogeográfiai régióban, a sivatagoktól a tundráig.
Mind a vízi, mind a szárazföldi flóra és fauna számára kiemelkedően fontos élőhelynek számítanak.
Jelentős szerepük van az éghajlatváltozás mérséklésében, és az ahhoz való alkalmazkodásban.
Kiváló rekreációs helyszínek, hiszen tudományos eredmények igazolják a tavak nyugtató és egészségjavító hatását!
Európa egyes régióiban a 20. század során a kistavak 50-90%-a eltűnt.
Könnyen létrehozhatók, és egy kis odafigyeléssel természetközeli élőhelyekké válhatnak.
Kistavak nagy jelentőséggel!
Kistavaknak (angolul ‘pond’) nevezzük azokat az édesvízi, alkalmanként sós víztesteket, melyek mérete 10 hektárnál kisebb. Előfordulhatnak kertekben, városokban, falvakban, termőföldeken, ártereken, pusztákon, erdőben, gyepeken és lápokon. Élőviláguk rendkívül népes és változatos, így fontos szereppel bírnak a biodiverzitás (biológiai sokféleség) fenntartásában.
A természetes eredetű tavakról
Geológiai bizonyítékok támasztják alá, hogy a természetes tavak évmilliók óta léteznek a Földön. A hosszú évek alatt számos növény és állat alkalmazkodott a vizes élőhelyekhez, melyek túlélése azóta is a tavak jelenlététől függ. Számos különböző formában és méretben fordulhatnak elő, vízmélységük pedig a néhány centiméteres víztesttől a több méteres mélységig terjedhet. Találunk köztük stabil, évezredek alatt sem változó tavakat, de a rövid életű, időszakos tavak sem ritkák. Sajnos napjainkban jóval kevesebb természetes eredetű kistóval találkozhatunk az európai tájakon, mint egykor. A kistavak számának csökkenése elsősorban az emberi tevékenységnek köszönhető, mint például:
- a mezőgazdaság terjedésének és intenzitásának növekedése
- folyók és árterek szabályozása, illetve az ezekhez kapcsolódó vízelvezetések
Habár a “kistó” kifejezésre többféle meghatározást találhatunk a szakirodalomban, általában 10 hektárnál kisebb állóvizet jelent. Ez azonban még mindig viszonylag nagy terület (nagyjából megfelel a budai Várnak), így sokan inkább 2 ha alatt beszélnek csak kistavakról (ez nagyjából akkora, mint a Hősök tere). A Föld felszínén megtalálható összes, 10 hektárnál kisebb tó a felszíni édesvízkészlet teljes felületének 30%-át teszi ki!
Szerencsére az emberek az elmúlt néhány ezer évben nem csak pusztították a vizes élőhelyeket, hanem az ipar és a mezőgazdaság számára, illetve rekreációs céllal mesterséges kistavakat is létrehoztak. A városi kistavak szinte mind emberi kéz által jöttek létre és gyakran eltérő környezeti jellemzőkkel rendelkeznek, mint nem városi társaik:
- alapzatuk gyakran szintetikus (beton, műanyag stb.)
- növénytakarójuk alacsonyabb
- más víztestekkel kevésbé vannak kapcsolatban
- a kommunális és ipari szennyezőanyagok gyakrabban és nagyobb koncentrációban érintkeznek velük
Mindezek ellenére a kutatási eredmények arra engednek következtetni, hogy a mesterséges tavak ökológiai szempontból alapvetően mégsem különböznek a természetes tavaktól; így az ember alkotta tavak fontos természetvédelmi és egyben élőhelyvédelmi szerepet tölthetnek be.
A mesterséges eredetű tavakról
A mesterséges eredetű tavakról
Szerencsére az emberek az elmúlt néhány ezer évben nem csak pusztították a vizes élőhelyeket, hanem az ipar és a mezőgazdaság számára, illetve rekreációs céllal mesterséges kistavakat is létrehoztak. A városi kistavak szinte mind emberi kéz által jöttek létre és gyakran eltérő környezeti jellemzőkkel rendelkeznek, mint nem városi társaik:
- alapzatuk gyakran szintetikus (beton, műanyag stb.)
- növénytakarójuk alacsonyabb
- más víztestekkel kevésbé vannak kapcsolatban
- a kommunális és ipari szennyezőanyagok gyakrabban és nagyobb koncentrációban érintkeznek velük
Mindezek ellenére a kutatási eredmények arra engednek következtetni, hogy a mesterséges tavak ökológiai szempontból alapvetően mégsem különböznek a természetes tavaktól; így az ember alkotta tavak fontos természetvédelmi és egyben élőhelyvédelmi szerepet tölthetnek be.
A kistavak és a biodiverzitás
A kis méretű vizes élőhelyek, így a kistavak döntő fontosságúak a biodiverzitás szempontjából. A városok területén elhelyezkedő tavak - a jelentős antropogén nyomás ellenére - a biodiverzitás szempontjából rendkívül fontos ‘hotspotok’-at (“forrópontokat”) alkotnak, emellett létfontosságú ökoszisztéma-szolgáltatásokat nyújtanak az urbanizáció negatív hatásainak ellensúlyozására.
Az úgynevezett biodiverzitási hotspotok olyan helyszíneket jelölnek, melyek kivételesen gazdag biodiverzitással rendelkeznek. Ezek általában veszélyeztetett területek, melyek közül talán legismertebbek a fajokban bővelkedő esőerdők.
Az ökoszisztéma-szolgáltatásnak nevezzük azt a hasznos folyamatot, amelyet az emberiség, illetve állat- és növényvilág egyaránt megkap a természetes folyamatoktól. Ezek az ajándékok – például az erdők fái és gyümölcsei, menedék az állatok számára, illetve a tiszta levegő – nemcsak hasznosak, hanem egyenesen elengedhetetlenek a kialakult élővilág és környezete számára.
Mi mindent "szolgáltatnak" nekünk a kistavak?
- a kistavak (különösen azok hálózatai) sokféle élőhelyet kínálnak a ritka és védett fajok számára, ideértve a makrogerincteleneket, a kétéltűeket és a vízi növényeket is
- a természetes környezet szintjén bebizonyosodott, hogy a kistavak ugyanolyan mértékben járulnak hozzá a biodiverzitáshoz, mint a folyók vagy más nagyobb víztestek
- az élőlények számára kapcsolatot (“lépőköveket”) biztosítanak a nagyobb édesvízi élőhelyek között
- a kistavak táplálékot biztosítanak az adott élőhelyen élő fajok számára (ízeltlábúak és növények formájában), menedéket, száraz időben ivóvizet szolgáltatnak. Ez különösen fontos olyan környezetben, ahol hiányoznak a természetes élőhelyek a vadon élő állatok számára
Összességében a kistavak több, akár ritka és védett fajt támogatnak, mint bármely más édesvízi élőhely - az édesvízi élőlények közel kétharmadának biztosítanak élőhelyet!
A kistavak a globális felmelegedés hatásait is csökkentik?
A kistavak képesek jelentősen befolyásolni a mindannyiunkat érintő nagy, környezeti kihívásokat, úgymint: éghajlatváltozás, áradások és környezetszennyezés. Érdemes kiemelni a tavak éghajlatváltozás enyhítésében játszott szerepét. Kutatási eredmények igazolják, hogy a városok területén a nyílt víz a leghatékonyabb az úgynevezett városi hősziget-hatás helyi mérséklésében. Egy kis “tavacska” a hátsó kertben akár több fokkal is képes csökkenteni a hőmérsékletet a környezetében.
A városi hősziget-hatás (“Urban Heat Island”, UHI) egy mikroklimatikus jelenség, mely elsősorban a nagyvárosokban tapasztalható. Lényege, hogy a beépített városi területen a hőmérséklet magasabb, mint a vidéki és a várost övező területeken.
Mindemellett eltávolíthatják a szennyeződéseket a felszíni vizekből, alapvető szerepet játszanak a vízgazdálkodásban és rekreációs, tájépítészeti hasznosításuk sem elhanyagolható. Nemcsak hasznosak, de szépek is!
MINDENHOL
VELED
VAGYUNK
Találkoznál velünk vagy meghallgatnál minket? Kövesd be facebook vagy instagram oldalunk a legfrissebb hírekért és médiamegjelenésekért, olvasd el a kiadványainkat és az eddigi publikációinkat!
Nemsokára meg tudjuk osztani veletek a
2022-es felmérés eredményeit! Addig is facebook és instagram oldalunkat követve érdekességeket találhatsz a felmérésben részt vett tavakból kimutatott fajokról.
Tavaly megjelent egy cikkünk a kutatássorozatunk első állomásának eredményeiről, amelyben sok száz kertitó-tulajdonost kérdeztünk meg arról, hogy milyen céllal építettek tavat...
Tavaly májusban újabb lehetőségünk adódott szerepelni a Tilos Rádió „A tudás (és a) hatalom” című műsorában. Az interjúban Horváth Zsófia és Barta Barbara mesélt a MyPond projekt jelenlegi állásáról és a kerti kistavak ökológiai jelentőségéről.
CÉLUNK
- Városi- és kertitó-adatbázis létrehozása és biodiverzitásuk felmérése
- magyarországi kistavak számának, vízminőségének és biodiverzitásának felmérése
- DNS alapú módszerek
- citizen science
- Oktatás, környezeti nevelés
- Tudományok publikációk készítése, felsőoktatás
Támogatóink
Szakmai partnereink
